Debrecen - cívisváros

Debrecen Magyarország második legnépesebb városa, Hajdú-Bihar megye és a Debreceni kistérség székhelye; egyike az ország hét regionális központjának. Időnként „a kálvinista Róma” néven vagy „cívisváros”-ként emlegetik. Debrecen az ország keleti részén fekszik, 30-km-re a román határtól. Az Alföld meghatározó jelentőségű városa, Budapesttől 230 km-re.

 

Debrecen neve elsőként írott forrásban 1235-ben tűnik fel, mégpedig a Váradi Regestrumként ismert ítéletgyűjteményben, ekkor még „Debrezun” alakban. A három falu (Boldogasszonyfalva, Szentlászlófalva és Debreczun) egyesülésével létrejött település a tatárjárást követő évtizedekben indult gyors fejlődésnek, rövid idő alatt az ország egyik meghatározó városává vált.

 

A mezővárosi kiváltságokat Nagy Lajos adományozta Debrecennek 1361-ben, ekkortól rendelkeztek az itt élők a szabad bíró- és tanácsválasztás jogával. 1450 és 1507 között a Hunyadi család birtoka volt. A következő évszázadokban a kereskedelem, a vásárok biztosították a város gazdagságát, folyamatos fejlődését. A 17. században Debrecen gazdagsága tovább nőtt, elsősorban a fellendülő marhakereskedelemnek köszönhetően.

 

A gazdag kereskedőváros polgársága körében hamar visszhangra találtak a kálvini reformáció tanai, és a korszakban szinte egyedülállóan fejlett iskolahálózat kiépítését kezdték meg. A város gazdasági és kulturális jelentőségét is elismerve adományozta I. Lipót Debrecennek a szabad királyi városi rangot 1693-ban. 1715-ben pedig visszatért a városba a katolikus egyház, és a várostól kapott telken a piarista szerzetesek felépítették a mai Szent Anna székesegyházat. Ebben az időben a város már fontos kulturális, kereskedelmi és mezőgazdasági központ.

 

1849 januárjában lett az ország fővárosa, és vált, Kossuth szavaival élve a „magyar szabadság őrvárosává”, amikor a forradalmi kormány Pest-Budáról ide menekült. Debrecen tanúja volt a szabadságharc bukásának is. A szabadságharc után Debrecen lassan újra virágzásnak indult. 1857-ben elérte a vasútvonal, amely összeköti a mai Budapesttel. 1884-ben az országban elsőként elindult az ún. gőzvontatású városi közúti vasút (helyét 1911-ben a villamos vette át).

 

Az I. világháború után, a gazdasági válságból a turizmus nyújtott kiutat. A Nagyerdőben kikapcsolódási és sportolási lehetőséget nyújtó épületek épültek, köztük fedett uszoda és az ország első stadionja. A városhoz tartozó Hortobágyi Nemzeti Park turistalátványossággá vált. A II. világháború alatt Debrecen hatalmas veszteségeket szenvedett. 1944 után megkezdődik az újjáépítés, és Debrecen rövid időre másodszor is az ország fővárosa lett, amikor itt ülésezett az Ideiglenes Nemzetgyűlés, és száz napig itt tevékenykedett az Ideiglenes Nemzeti Kormány is. Az államosítások során a város területének felét elvesztette, ezeket újonnan kialakított községekhez csatolták. Debrecen a Hortobágy feletti rendelkezési jogát is elveszítette. Napjainkban Debrecen Kelet-Magyarország legnagyobb városa, az ország egyik fontos kulturális, kereskedelmi, vasúti, építészeti központja.