Nagyerdei Kultúrpark Állat- és Növénykertje Debrecen

A Nagyerdei Kultúrparkba látogató vendégeknek különleges, élményben gazdag programokban lehet részük, hiszen a kultúrpark 17 hektáros területén elhelyezkedik egy állat- és növénykert és egy vidámpark is.

Magyarország első vidéki állatkertje a debreceni Nagyerdő csodálatos környezetében várja immáron 1958 óta a látogatóit. Az alapításkor még csupán 3,4 hektárnyi területen kezdetben a hazai élővilág emlőseit és madarait ismerhették meg a látogatók. Mára azonban az állatkert lakóinak a száma megnőtt 1500-ra, ebből öt földrész 165 faja él az állatkert területén.

Az állatkert kedvencei a majmok, a zsiráf, az oroszlán és a tigris, de számtalan más különleges fajjal is lehet találkozni. Egyes állatok a természetes élőhelyükhöz hasonló körülmények között élhetnek, így a látogatók megfigyelhetik az állatok természetes viselkedését. A páviánok szabadtéren csibészkedhetnek, ugrándozhatnak nem rácsok mögött. A törekvés az, hogy a távoli tájakat és azok élővilágának bemutatása élményekben gazdag legyen, mindemellett megőrizzék a természet sokszínűségét.

Látványos része az állatkertnek az Afrika-röpde, ahol a látogató folyócskák, csobogók és vízesés mellett vagy felett sétálhat kis hidakon átkelve, közben körülöttük tollászkodnak az egzotikus külsejű törpeflamingók, íbiszek, kafferszarvasvarjak és szarvcsőrű madarak.

Szintén különleges hangulata van a Pálmaháznak, ahol a nílusi krokodil mellett él a tigrispython, a sisakos kaméleon és a gekkó is. A látogatóknak szószerint hatalmas, élményt nyújthatnak a vízilovak és a zsiráfok. A nagyragadozókat, az oroszlánt, a tigrist és a medvét itt is őrültség lenne simogatni. A távoli kontinensekről érkező állatok között megcsodálhatjuk a marabut, a kínai leopárdot, az emukat, a törpekengurut, a zebrákat, a makákókat, a jávorantilopokat, a stuccokat és a lámákat is. De a hazánkban is honos állatfajok egyes példányainak is otthont biztosít a debreceni állatkert, sőt még olyan állatokat is nevelgetnek, amelyeket a kicsik kedvükre simogathatnak, mint a kecskét és a csacsit. Az állatsimogató mellett nagyon közkedvelt a lovas iskola keretein belül működő terápiás lovagoltatás.

A nagyerdei állatkert állatállománya számos ritkasággal is büszkélkedhet, hazánkban csak itt láthatóak nyergesgólyák, ausztrál szivárványos lórik. Szirti sassal, hartlaub turákó hóbagollyal és sisakos kazuárral is találkozhatnak a látogatók. De az állatkert nagyon büszke a fekete arcú pókmajmaira, a kétujjú lajhárokra és a baringó zsiráfra.

A Nagyerdei Kultúrpark 1992-től növénykertként is működik és 1994 óta a kertje védettség alatt van. A területén az egykor honos gyöngyvirágos tölgyes lombosodott, de még ma is számos őshonos növényfaj őrzi az ősi táj emlékét. Van itt kocsányos tölgy, vadkörte, vadcseresznye, kökény, egybibés galagonya és kék ibolya. A hazai növényfajokon kívül, távoli tájakról érkezett fajokkal is megismerkedhetünk, többek között a szecsuáni és a tengerparti mamutfenyővel, a japán banánnal és a hússzínű vadgesztenyével. A növénykert gazdag növénygyűjteménye jelenleg 600 fajból és fajtából áll.

A Lúdas Matyi Vidámpark 1960-ban lett alapítva és 1961-től az állatkerttel közös intézményként várja a szórakozásra vágyó vendégeit. A Vidámpark 15 közkedvelt játékkal várja a látogatókat, közülük csak néhány említésképpen; dodgem, óriáskerék, elvarázsolt kastély, kisvasút. Az 1800-as évek végén készített lovasforgó iparművészeti érték. Az elvarázsolt kastélyban a magyar népmesék alakjaival találkozhatunk és itt látogatható a Kemény család örökségét bemutató bábkiállítás is.

A Vidámparkot és az Állatkertet egy mediterrán sétány köti össze, melynek közepén egy szabadtéri terráriumból görögteknősök üdvözlik a látogatót. A vidámpark területén található a Trópusi ház, a Pálmaház, a Terrárium és a teve- és dámvadak karámja. 2008-tól működik egy új, szuper játék a Kukac hullámvasút.