A debreceni Csokonai Színház épületét 1860-as évek elején között építették, Szkalnitzky Antal (1836-1878) tervei alapján. Noha a romantikus épület nagy multra tekint vissza, mégsem ez volt Debrecenben a színházi élet első otthona.
Debrecen színháztörténete
1798. augusztusában a Piac utcán álló Fehér Ló vendégfogadó szekérszine nyújtott színteret a báró Wesselényi Miklós Nemzeti Játékszíni Társaságának. Ennek a korabeli színháznak a működését a Piac utca 54. szám alatti Vármegyeház falán emléktábla őrzi. A második ideiglenes színház a Piacz és Czegléd utca sarkán a Varga-színben várta a közönséget, majd a Fehér ló vendéglőben és 1835-1861 között a Nánássy-féle házban, a Harmincados közben működött a színház.
Az állandó színház létrehozása már a negyvenes években felmerült, de pénz és engedély híján még nem jöhetett létre. 1858-ban alakult meg a Színügyi Bizottmány, amely elsőként Ybl Miklóssal kezdte meg tárgyalásait, az ő terve azonban meghaladta a város anyagi kereteit, ezért közben a város Szkalnitzky Antalt is felkérte. Ybl ráállt volna egy másik terv készítésére, de megtudta, hogy Szkalnitzkyt is felkérték, ő 1861-ben visszalépett.
A színház épülete
1864 őszén már állt a színház, ekkor a külső és a belső szépítés vette kezdetét Szkalnitzky tervezte az öntöttvas kerítést és a lámpaoszlopokat. A színház díszítőfestését idősebb Teucher Károly végezte, az élénk színű, arannyal keretezett virágos ornamensei jól illettek a romantikus stílusú színházépület karakteréhez.
A színpadnyílás feletti portrék és Debrecen címerének megfestését Telepy Károly végezte. A portrék a magyar színészet korai korszakának kiemelkedő, Debrecenben is fellépő színészeit ábrázolják: Szerdahelyi Józsefet, Megyery Károlyt, Fáncsy Lajost, Kántorné Engelhardt Annát, Lendvay Mártont, Szentpéteri Zsimgondot és Udvarhelyi Miklóst.
A színház így Szkalnitzky Antal tervei szerint épült fel 1865 októberére, amikor is a megnyitón a Bánk bán című drámát adták elő. Az épület homlokzatát eredetileg két allegorikus nőalak, a Költészet és a Népdal alakjai, és hat költőszobor díszítette, melyek Marschalkó János művei. ( ő alkotta meg a Lánchíd oroszlánjait)
A falfülkék költőszobrai között csodálhatjuk Petőfi, Kazinczy, Vörösmarty, Csokonai, Kölcsey és Kisfaludy alakjait. Debrecen város címerét a főhomlokzaton Halász László készítette. A homlokzati szobrok megsérültek így a helyüket ma Antal József Melpoméné-figurája és Boldogfalvi Farkas Sándor Terpszikhoré-szobra vették át.
A költőszobrokból is újakat kellett alkotni Petőfiét Szabó Iván, Csokonaiét Várady Sándor, Vörösmartyét Kamotsay István, Kölcseyét Dabóczy Mihály, Kazinczyét Ungváry Lajos, Kisfaludy Károlyét Soproni Stöckert Károly alkotta meg újból.
A debreceni modern Csokonai Színház
Csokonai Vitéz Mihály nevét az épület csak 1915-ben vette fel. 1936 és 1939 között a színház megújult, ugyanis Horváth Árpád korszerűsítette, forgószínpad épült és modern díszleteket terveztetett. Az ember tragédiája nagyon nagy feltűnést keltett a modern előadásával és monumentális díszleteivel. A debreceni Csokonai Színháznak 1952 óta operatársulata is van. A színház előtt áll a két kiemelkedő igazgató, Horváth Árpád és Téri Árpád mellszobra (Berky Nándor és Török Richárd alkotásai).
