A múzeum átalakítási munkálatok miatt jelenleg zárva tart!
A Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum Debrecen szívében a Péterfia utca elején egy 1770-ben épült klasszicista stílusú tornácos házban nyitott meg 1982-ben, az ez előtti évben volt a kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész születésének 100. évfordulója.
A Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum épülete
Az épület az egykori városgazda háza egyébként nagyon hasonló ahhoz az épülethez, amelyben Medgyessy Ferenc született és nincs is messze a művész szülőházától. Az épület még az átalakítások után is hűen megmutatja a hajdani debreceni polgárházakra jellemző építészeti stílust, az árkádsorral és a zárdaboltozatos szobákkal.
A múzeum állandó kiállítása: Medgyessy Ferenc életműve
Az
Emlékmúzeum gyűjteményeMedgyessy Ferenc hagyatékából áll, melyet a művész özvegyénak halála után 1977-ben örökölte meg Debrecen városa. A múzeum
állandó kiállításának címe
Medgyessy Ferenc életműve, amely egyértelműen az alföldi iskola szobrászművészének pályáját mutatja be, legfőképpen a kisplasztikai alkotásait.
A Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum tágas és kellemes hangulatú udvarába lépve a művész bronzba öntött szobrait csodálhatjuk.
Medgyessy Ferenc szobrászművész élete
Medgyessy Ferenc (1881-1958) a magyar modern plasztika egyik legkiemelkedőbb mestere, aki művészetében az alföldi, a magyar hagyományokat és szépséget valósította meg. Életműve a magyar szobrászat elsőrangú értéke, amely összesen 400 alkotást foglal magában. A több ezer darabból álló rajz-gyűjteménye is nagy becsben van tartva, mert az ő szobrászati típusú rajzstílusa is egyedülálló. A negyvenes évektől vált az egyéni stílusa iskolateremtővé.
A szobrász munkássága
Számos köztéri szobor került ki kezei alól, melyek közül sok Debrecen utcáit, tereit és parkjait díszíti.
1912-ben a Táncolók című domborművével megnyerte a Művészház díját. 1913-ban készített el a Súroló asszony című kisplasztikáját, 1915-ben a Kis lovast (Magyar Nemzeti Galéria), 1923-ban mintázta meg a Táncoló lány kompozíciót. Szintén az 1920-as években készült a Széchenyi fürdő Korsós lánya, majd 1922-ben a debreceni Déri Múzeumhoz tartozó Lovas szobra.
1930-ban a Déri Múzeum elé megmintázta a négy allegorikus bronzszobrot, melyek a Művészet, a Néprajz, a Régészet és a Tudomány. Ezekkel a szobrokkal a 1937-es párizsi világkiállításon Grand Prix díjat nyert.
1933-ban készítette a Debreceni Református Kollégium hősi emléktábláját. 1935-ben avatták fel Baján a Jelky András-emlékművet. 1938-ban Székesfehérvárott állították fel a török-magyar csatajelenetet ábrázoló domborművét, 1940-ben a budapesti Szabadság térre készítette el a Szüreti menet című domborművét, majd 1942-ben a Gellérthegy Gellért-kút domborművét.
1947-ben a szülővárosa részére készített Petőfi-emlékszobrot 1948-ban avatták fel, és a szobrászművész ekkor kapta az első Kossuth-díját. 1952-ben elkészítette a Rippl-Rónai-szobrot és 1956-ban a Móricz-szobrot, mindkettőt halála után állították fel az előbbit Kaposváron, az utóbbit Debrecenben. A második Kossuth-díjat 1957-ben halála előtt egy évvel kapta.
A Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum kortárs művészeti galériaként is működik, időszakos kiállítások és kulturális rendezvények helyszíne.
Kép forrása: www.itthon.hu
Diego Debrecen
College Hostels Debrecen
Étel és ital
Programok
