Debrecen a honfoglalás előtt is lakott helynek számított, gyakran, mint az egyes népek közötti határterület városa. Ezért határvédelmi központként, és közlekedési csomópontként is szerepelt. A
Magyar Királyság alatt Debrecen több falu összeolvadásából születhetett, és először 1235-ben említi név szerint egy egyházi okirat. Jelentős esemény volt, amikor a település mezővárosi jogállást kapott Nagy Lajos királytól 1361-ben. A privilégiumlevél kereskedelmi jogot ruházott a városra, ahol a helyi lakosság java iparos és állattenyésztő tevékenységet folytatott.
A fejlődő város számára nehezebb időszakot jelentett a török kor, amikor is a város hol az Oszmán-, hol a Habsburg Birodalomnak, hol a szabad Magyarországnak kellett adót fizetnie. A városra a reformáció hatása tette a legnagyobb hatást. A 16. századra kizárólag protestánsok éltek Debrecenben.
A város legnagyobb látványosságát, a
református Nagytemplomot 1626-tól kezdte el Bethlen Gábor fejedelem építeni. 1693-ban I. Lipót Debrecent szabad királyi várossá emelte, ezáltal a városban újabb lendülethez jutott a katolicizmus. Ekkor épült meg a
Szent Anna-székesegyház is. A város piaca újra fellendült, Európa-szerte keltek el Debrecen állatai, amelyeket a Hortobágyon tenyésztettek. Ezáltal vagyonossá vált a kereskedő- és iparos polgárság. Kulturális téren nagy hírnevet adott
Debrecennek egyeteme, a Református Kollégium.
Fejlődésének lökést adott, hogy a szabadságharc idején
Debrecen lett öt hónapra a magyar kormány székhelye. 1857-ben a várost vasút kötötte össze Pesttel, amit újabb beruházások követtek. A város hamarosan közlekedési és ipari csomóponttá vált, miközben több szakiskola létesült itt, mint a Gazdasági Felsőbb Iskola és a Földműves Iskola.
Debrecent az I. világháború, a román megszállás, majd a békediktátum gazdaságilag megviselte. A húszas-harmincas években a városvezetőség a turizmus fejlesztésére tett lépéseket. Rendezték a
Nagyerdő parkerdejét, számos klinika, köztemető, uszoda is épült, illetve itt építették fel az ország első stadionját, majd befejeződött a helyi egyetem megépítése is. A Hortobágyot is, mint turisztikai látványosságot vonták be a fejlesztések sorába.
A II. világháború végére Debrecen szinten teljesen megsemmisült a bombázások és a harcok következtében. A szocialista időszakban a nagybirtokosok által lakott város településszerkezete megváltozott a tulajdonrendszer erőszakos átalakítása következtében. Az 1950-es évektől megkezdődött a város nagyarányú iparosítása. A fő iparágat a gyógyszergyártás és a gépgyártás jelentette, s ezek a rendszerváltás után is megmaradtak.
Azóta Debrecen nemcsak egyik központja a modern beruházásoknak, de sportcentrumainak köszönhetően olyan világbajnokságok központja is, mint a 2005-ben a tornász-, a jégkorong-világbajnokság, és a hőlégballon Európa-bajnokság.
Szerző: Berkes Márton 
