A debreceni
Déri Múzeum előtti tér a
Déri tér, melyet szebbnél szebb alkotások díszítenek. A szobrok alkotója legfőképpen a debreceni születésű Kossuth-díjas szobrászművész
Medgyessy Ferenc (1881-1958), azonban egy Debreczeny Tivadar által alkotott Merengő szobor is gazdagítja a Déri tér hangulatos parkját.
Allegorikus aktok
A Déri Múzeum előtti kis gödörbe, amely a valaha volt Pap tavának kiszárított medre, egy lépcső vezet le. A lépcsősor mindkét oldalán egy empire kagylókkal, csobogókkal díszített medence lett kialakítva. A medencék felett kényelmesen helyezkednek azok az a négy Allegorikus akt, melyek Medgyessy Ferenc 1930-ban készült alkotásai. A lazán heverésző életnagyságú aktok a Déri Múzeum szellemi tartalmának szimbolikus megtestesítői. A sorban az első a Néprajz, egy kedélyes arcú, bajuszos férfialak, aki a kezében egy pásztortülköt tart, ennek a szobornak portréja a művész önarcképe. A második egy erősidomú nőalak, aki a kezében egy kis szobrot tart, a Művészet. A harmadik a lépcső túlsó felén a Tudomány, aki egy erőteljes könyvet olvasó férfi. A negyedik a Régészet, aki egy gyönyörű, elernyedt testtartású nőalak és a kezében egy kőbalta fejet fog. Az 1937-es párizsi világkiállításon kiállították Medgyessy e négy alkotását és Maillol és Despiau francia szobrászok ajánlására az Allegorikus aktok elnyerték a Grand Prix-díjat, a világkiállítás nagydíját.
Móricz szobor
A Déri téren még további három Medgyessy által alkotott szoborral találkozhatunk. Móricz Zsigmond szobra egy egészen eredeti megközelítésből lett ábrázolva, éppen ezért a nyugodt testtartású, ülő Móricz szobrot a „magyar Buddhának” is nevezik. Medgyessy Ferenc 1960-ban készítette el az egykori évfolyamtársáról formált mészkő szobrot, azonban azt csak a szobrászművész halála után 1961-ben állították fel a Déri téren. Medgyessy a szoborról a következőket mondta: „Itt van a Móricz Zsigmond feje. Az ő robusztus, magabízó, derűs magyar feje nagyon kínálkozott nekem, hogy megfaragjam és kihasználjam a kőnek azt az önként jelentkező nagyszerű adottságát, az ő jellemzésére.”
A Debreceni Vénusz szobra
A következő említésre méltó szobor a Debreceni Vénusz szintén Medgyessy műve 1981-ből. A szobor eredeti neve Fésülködő, de ma már Móricz után mindenki Debreceni Vénusz-ként ismeri, ugyanis Móricz Zsigmond adta a nevét, a haját igazgató, soványnak éppen nem mondható, akt leányzónak. A szobor legelső változatát a szobrászművész 1942-ben készítette el. Medgyessy születésének 100. évfordulója alkalmából helyezték ki a szobrot a Déri térre.
A Táncosnő
A Táncosnő című életnagyságú alkotást Medgyessy Ferenc 1981-ben készítette bronzból, és ezt a szobrot Debreceni Vénusszal egy időben helyezték el a Déri téren.
A Régi Nemzeti Bank épületdíszei
A Déri tér bővelkedik Medgyessy alkotásaival és a köztéri szobrain kívül érdemes rápillantani a Régi Nemzeti Bank eklektikus stílusú épületére, hiszen a ház falán az épületdíszeket is Medgyessy alkotta. A négy dombormű épületdísz 1933-ban készült homokkőből. A 70x50-es műalkotások mindegyike emberi alakzatokat formál: Térdeplő férfiakt, Követ emelő férfi, Gyöngyöt próbáló nő, Férfi gyümölcskosárral. Az épületdíszítő fejek szintén 1933-ban készültek ugyanúgy a Hortobágyon, mint a négy dombormű, és szintén mind egytől egyig a Régi Nemzeti Bank épületét díszítik. Egy fej a posta felé fordul a többi a Déri térre néz. A fejek életnagyságúak, de egy ekkora épületen mégis kicsikének tűnnek.
Merengő szobor
És ne felejtsük el Debreczeni Tivadar 1931-es bronzszobrát, a Merengő szobrot, amely egy ülő leányaktot ábrázol. Az életnagyságú szoboralak egy ovális alakú 80 cm magas talpazaton ül és a női bájt, a finomságot és a törékenységet testesíti meg.
A Református Kollégium Általános Iskolájának szobrai
Szent István király dombormű
A Déri tér épületei között megtaláljuk a Református Kollégium Általános Iskolájának az épületét, amely épület falára pillantva két alkotással is szembesülhetünk. Az egyik a Szent István király dombormű, mely Cser Károly szobrász alkotása és 1938-ban került ki az iskola Déri tér felé néző falára Szent István halálának 900. évfordulója alkalmából, az alkotáson az alábbi szöveg olvasható: „Országépítő István királyunk dicső emlékére”
Dr. Nagy Lajos síremléke
A másik alkotás Dr. Nagy Lajos síremléke, melyet Somogyi Sándor készített 1916-ban és a Dobozi temetőben lett felállítva. 1950-ben helyezték át az iskola hátsó falára. Az alkotásról Sz. Kürti Katalin fogalmazott pár megható sort: "Az ábrázolt soha meg nem nyugvó, újabb és újabb anyagi haszon után törő ügyvéd volt. Beteljesült sorsát, végzetét példázza a fiatal szobrász nagy emberismerettel: bemutatva az örök elégedetlen, a teli kosárnak, a bőségnek már örülni nem tudó típust."
További érdekességek és szobrok Debrecenben: Szoborlap.hu
Képek forrása: www.itthon.hu
A videó forrása YouTube. Szerzőjének köszönet! Gr33d0
Diego Debrecen
College Hostels Debrecen
Étel és ital
Programok
