Debrecen jelképe a Református Nagytemplom. Móricz Zsigmond szavait idézve: "...két tömör tornyával, mint hortobágyi bika, szembenéz az idővel".
A Debreceni Református Nagytemplom története
A kéttornyos debreceni Nagytemplom 1805-1824 között épült klasszicista stílusban, Debrecen és a hazai reformátusok egyik szimbolikus építménye.
Templom Debrecen belvárosában a Kossuth tér és a Kálvin tér között magasodik az ég felé. 1500 négyzetméterével hazánk legnagyobb református temploma, valamint a hazai református templomok között a debreceni Nagytemplomnak van a legnagyobb harangja.
A Nagytemplom helyén már a középkorban is templom állt, miután ez leégett, a helyére a gótikus stílusú András templom épült, ez is leégett. Az András templom újjáépítését elsőként Bethlen Gábor kezdeményezte, majd Rákóczi György folytatta, és végül 1628-ban elkészült az új András templom. A templomhoz 1642-ben építették fel a vakolatlan veres téglás Verestornyot, amely otthona lett az 56 mázsás haragnak.
A Rákóczi-szabadságharc ideje alatt a templom súlyosan megrongálódott a megrepedt harangját 1873-ban újraöntötték, eltávolították róla Rákóczi jelmondatát „Non est currentis, neque volentis, sed miserentis Dei.” (Nem azé, aki fut, sem nem azé, aki akarja, hanem a könyörülő Istené), és elhelyezték a kollégium oratóriumában. Jelenleg a Nagytemplom nyugati oldalánál tekinthető meg az András-templom és a Verestorony alapjainak régészeti bemutatása.
A Református Nagytemplom épülete
Az új templom építését 1803-ban Péchy Mihály tervei alapján kezdték meg, azt azonban elvetették és helyette 1805-ben Thaller József építész terveit, fogadták el. 1808-ban mégis számítottak már Péchy tervei és részben azok alapján is folytatódott a Nagytemplom építése. A 61 méter magas tornyok külön-külön készültek el, az egyik a bal oldali 1818-ban, a jobb oldali pedig 1821-ben. A Rábl Károly tervei alapján a timpanon mögé épített díszes frontgaléria 1823-1824-ben készült el.
A Református Nagytemplom történelmi múltja
A Nagytemplomnak történelmi jelentőségű múltja is van, hiszen 1849. április 14.-én itt kiáltották ki Magyarország függetlenségét. És akkor és itt választották meg Kossuth Lajost kormányzó elnökké. Kossuth Lajos széke a mai napig a Nagytemplomban megtekinthető féltet ereklye.
Megújult Debrecen jelképe
2011. februárjában elkészültek a Református Nagytemplom nagyberuházású felújítási munkálataival. A végeredményről érdemes saját szemmel meggyőződni. A renoválás során újjáéledt a hófehér vakolat, kicserélésre került a 37 hatalmas ablak és újjávarázsolták a Kossuth-emlékhelyet. Mindemellett az idelátogató turisták egy vadonatúj audiovizuális egyháztörténeti kiállítással és egy új kilátóhellyel is találkozhatnak.
Diego Debrecen
College Hostels Debrecen
Étel és ital
Programok
